Váltás, fékek

A váltórendszer a kerékpáron a váltókar, az első és hátsó váltó, valamint az ezeket összekötő bowdenek összességéből áll. A szélesebb értelemben vett váltórendszer további részeit a hátsó lánckeréksor, az első lánckerekek és a lánc alkotják, melyek mind megtalálhatók webshopunkban.

A váltórendszer lehet mechanikus vagy elektronikus vezérlésű. Az elektronikus vezérlésnél az elektromos vezetékek vagy rádiójelek veszik át a bowden szerepét, és az akkumulátor további egységet képez. Viszont mindkét esetben mechanikai áttételekkel van dolgunk. A modern láncváltó rendszerekben a váltókarral állítjuk be a fogszámarányt.

Az első váltó és a hátsó váltó felel a lánc megfelelő pozícionálásáért a megfelelő első és hátsó lánckerekre. Fontos megjegyezni, hogy régebben a váltókar nem rendelkezett pontos pozíciókkal, és a pozícionálást manuálisan kellett elvégezni. Ezeket a típusokat frikciós váltóknak nevezzük. Ma már szinte minden váltórendszer pozícionált. A mechanikus váltórendszer esetében a váltók csak végrehajtják a parancsot, amit a váltókar a bowden meghúzásával ad ki. Az elektronikus „váltókar” esetében a váltók végzik a pozícionálást.

Tekintsük át az egyes fő elemek funkcióit! A váltókar lehet ujjal működtetett kar vagy elfordítható markolat (markolatváltó), bár az utóbbi ma már kevésbé népszerű. A modern országúti kerékpárokon gyakran találhatók integrált fékváltókart, amely a váltókar és a fékkar integrációját kínálja egyetlen egységben. Korábban ezek két különálló egység voltak, és a váltókar gyakran az alsócsövön kapott helyet. A fékváltókart gyakran alkalmazzák egyenes kormányú (MTB, trekking, stb.) kerékpárokon is, és manapság már lehetőség van a különálló váltó- és fékkar egységeket egyetlen tartóbilincsre felszerelni. Ezek ergonómikusan megtervezett típusok, amelyek optimális kényelmet és gyors, biztonságos kezelhetőséget biztosítanak.

Térjünk át a váltókra! Az első váltó az első lánckerekek közötti váltást végzi két terelőlemez segítségével. Kezelhet két vagy három lánckereket, és egy lánctányéros váltórendszereknél nincs is felszerelve. Rögzítése a vázon bilincses vagy különféle konzolos rendszerrel történhet. A bilincs átmérője háromféle lehet: 35 mm, 31.6 mm vagy a régi acélvázaknál 28.6 mm. A hátsó váltó a hátsó lánckeréksoron végzi a váltást egy alsó és egy felső görgő segítségével, a váltókanál pedig a lánc feszességét hivatott szabályozni. A fokozatszám általában 5-13-ig terjed, a jelenlegi váltórendszerek döntő többsége pedig 11-12 hátsó lánckereket kínál.

A váltó és a váltókar fokozatszámának, gyártójának és sorozatának meg kell egyeznie a megfelelő pozícionáláshoz. A váltó rögzítése a vázra lehet hagyományos váltófül vagy a ritkább direct mount rögzítés. A modern hátsó váltók, különösen az egy lánctányéros MTB rendszerek, láncfeszességzáró mechanikával rendelkeznek, ami minimalizálja a lánc kilengését és a leesés lehetőségét.

A biciklinél a fokozatváltás másik lehetősége az agyváltó, ami a mindennapi közlekedésben és a hosszútávú kerékpártúrákon bizonyítja létjogosultságát. Ebben a változatban a bolygóműves váltómű a hátsó kerékagyban található, egyetlen fogszámáttétellel a lánckerekek között. Az agyváltó hasonlóan egy váltókarral működik, és a legújabb rendszerek esetében Di2 elektronikus vezérléssel rendelkezik. A kerékpárgyártók általában prémium városi, túra és trekking kerékpárokat szerelnek agyváltóval, különböző hasznos kiegészítőkkel kombinálva.